Még a támogatási szerződések megkötése előtt hirtelen közel 28 milliárd forinttal megnövelte a kormány két dunántúli nagy vasúti EU-s projekt támogatási keretösszegét és ezekkel az új számokkal javasolja megkötni a szükséges szerződéseket - derül ki az érdekes eset a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányhatározatból.
Szerdán reggel "A 2008-as hitelcsomag utolsó részletét is visszafizeti Magyarország" címmel tart sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - derül ki a kiküldött meghívóból.
Április 6-án szerdán kell Magyarországnak átutalnia másfél milliárd eurót az Európai Bizottság számára, ezzel a 2008 őszén megkötött nemzetközi hitelcsomag utolsó részletét is visszafizetjük. A megállapodásra azért volt szükség, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így enélkül a forrás nélkül valószínűleg csődbe mentünk volna, emellett még évekig élveztük az EU és az IMF által nyújtott olcsó finanszírozás előnyeit. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, gond nélkül vissza tudtuk fizetni a teljes lehívott összeget, ráadásul ma önerőből olcsóbban bocsát ki Magyarország állampapírt, mint a hitelcsomag kamata. Egyébként a lehívott hitel nagy része adósság típusú finanszírozást szolgált, vagy a költségvetés hiányát fedezte, vagy a lejáró állampapírokat fizettük belőle vissza. Emellett jutott még pénz például a Mol 25 százalékának megvételére és a tartalékok növelésére.
2015 végén összesen 738 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit itthon már kifizettünk az EU-pályázatok nyerteseinek, de az Európai Bizottság még nem fizette ki azt az Államkincstárnak - derült ki abból az átfogó jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Az összeg nagyon közel esik ahhoz a tartományhoz (770-780 milliárd forint), mint amit egy másik elemzési módszerrel hétfőn már megírt a Portfolio. A KSH mai adataiból az is kiderül, hogy idén év végére még 305 milliárdos követelésállománnyal kalkulál az Európai Bizottsággal szemben, azaz még mindig finanszírozza a magyar büdzsé a brüsszeli pénzkifizetési késlekedést.
Hat ügyben összesen 201 milliárd forintos elszámolási vitánk maradt mostanra az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as források kapcsán - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint mivel ez az összes unós forrás 2 százaléka körüli tétel, ezért szavai szerint jó lenne, ha a Soros György pénzéből fenntartott magyarországi szervezetek abbahagynák a támadásokat és kivonulnának csapataik az országból. Egy reggeli tv-műsorban Csepreghy Nándor miniszter-helyettes még tíz vitás ügyről beszélt, és azt jelentette be, hogy ebből négy esetben egészen az Európai Bíróságig elvisszük a vitáinkat.
Az Európai Unió különböző szabálytalanságok miatt 121 millió euró (mintegy 37,5 milliárd forint) Magyarországnak járó fejlesztési támogatás kifizetését függesztette fel - tájékoztatta egy neve elhallgatását kérő uniós forrás kedden az MTI-t.
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.
Csaknem 40 milliárd forintnyi uniós keret kifizetését blokkolja egy friss európai bizottsági döntés, az ügy pedig közvetlenül az Öveges-programbeli tanterem-felújításokkal függ össze, amelyek kapcsán mintegy 14 milliárd forintnyi tételről vitatkozunk az unióval - mondta el az RTL ma esti Híradójában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta a műsorban, hogy az ügy miatt legfeljebb néhány százmillió forintnyi támogatást nem utalnak majd el Magyarországra, illetve ezt a pénzt visszafizettetik majd az érintett iskolákkal.
A 2007-2013-as uniós ciklus pénzügyi keretének brüsszeli kifizetési számlálója az elmúlt hetekben közel egy százalékponttal ugrott, azaz mintegy 70 milliárd forintot átutalt a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság - figyelt fel a Portfolio a változásra. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy az egyik legrosszabbul állunk a teljes 7 éves keretünk lehívásában és ez a jelek szerint a Brüsszellel folytatott, sok százmilliárdos elszámolási vitáink miatt van így.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Európai Bizottsággal közösen idén is pályázatot hirdet az európai vállalkozások ösztönzésére létrehozott díj elnyerésére összesen hat kategóriában - olvashatjuk az NGM napokban megjelent közleményében. Az elmúlt években több magyar sikertörténetet is díjazott az európai zsűri, többek között a Miskolc Holding Zrt. "Anti-Bureau" programját, a Széchenyi Kártya programot, illetve volt olyan év, amikor a Gazdagmami Kft. nyerte a zsűri fődíját. A jelentkezéseket május 15-ig várják.
Szerdán kikerült az Európai Bizottság honlapjára egy határozat, miszerint a Bizottság felfüggesztette a 2007-2013-as uniós ciklus Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) számára nyújtott időközi kifizetéseket - hívja fel a figyelmet a 444.hu. Fontos, hogy bár ez több tízmilliárd forintnyi uniós támogatás kifizethetőségét blokkolja, mégsem feltétlenül jár azzal, hogy ezek a pénzek véglegesen elvesznének Magyarország számára.
A főváros várakozásaival ellentétben legfeljebb részben fogja finanszírozni a 3-as metró felújítását az Európai Unió - értesült a VS.hu brüsszeli forrásokból. Azt is csak akkor, ha a fennmaradó rész forrását biztosítva látja. Így gondban lehet Budapest, amely a felújítás teljes, 140 milliárdos költségének fedezetét az EU-tól várja. A Portfolio megbízható információi szerint "nem eszik ennyire forrón a kását": a brüsszeli részleges finanszírozás még nem végleges információ, az viszont biztos, hogy akár itthoni forrásátcsoportosítások árán, de a felújításra biztosan meglesz a fedezet.
"Töretlen az az erőteljes növekedési trend, ami a SZÉP Kártyát az utóbbi bő egy évben jellemezte" - többek között ezt tartalmazza a mai nemzetgazdasági minisztériumi közlemény, amely számokkal alátámasztva a kártyakonstrukció eddigi nemzetgazdasági fontossága mellett érvel. Ez persze nem véletlen, mert a brüsszeli döntés alapján nem feltétlenül kellene "beszántani" a konstrukciót és vezető kormánypárti politikusok is jelezték, hogy azt részben célszerű is lenne megtartani, elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén.
Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.
Uniós pályázatokhoz kapcsolódó öntesztet készített az Állami Számvevőszék, ezzel az európai uniós forrásokat felhasználó költségvetési szervek és a gazdasági társaságok számára is elérhetővé vált az ÁSZ egyedülálló önteszt-rendszere - ezt azután jelentette be Domokos László, az ÁSZ elnöke, hogy megbeszélést folytatott Zupkó Gáborral, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetőjével.
Magyarország még mindig reménykedik a 177 milliárd forintnyi uniós támogatásban vagy legalább egy részében az "aszfaltkeverőügy" kapcsán, melyet a Bizottság még 2013. decemberében állított le - írja a Világgazdaság a mai számában. Nem lehet tudni, hogy mikor zárul le az uniós eljárás, de egy biztos, hogy 2017. márciusáig, azaz a programok zárásáig még reménykedhetünk. Annyit tudunk, hogy a tárgyalások két eljárásban folynak jelenleg, az egyik ügyben a kormány épp a napokban tette meg a szükséges lépést. Az előző ciklusban ragadt 177 milliárd forinttal már számolt a kormány, és ezért vállalta túl magát a 106 százalékkal.
Pénteken nyitott meg egy új pályázati felhívást az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, amelynek célja a kulcsfontosságú energiainfrastruktúra projektek finanszírozása. Erre az idei első pályázati körben 200 millió euró, azaz 63 milliárd forint áll olyan projektek rendelkezésére, melyek a szűk energetikai keresztmetszetek felszámolásával lehetővé teszik az energia uniós országok közötti szabad áramlását.
Magyarország a 2007-2013-as források felhasználását követően nem tudott előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi rangsorban. Vajon a Visegrádi Négyek többi tagja és a szomszédos Románia hogyan teljesített? És mitől lesz ez másképpen 2014-2020 végére?
Az Európai Bizottság 275,5 millió euróval (mintegy 85,5 milliárd forinttal) megemelte csütörtökön a migrációs válság miatt krízishelyzetbe került európai uniós tagállamokat támogató pénzügyi segélyalapok keretét.
Szigorú figyelmeztetésben részesített szerdán az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, emlékeztetve őket a stabilitási és növekedési paktumból fakadó költségvetési-fiskális kötelezettségeikre - írja a Bruxinfo.